Százezreket spórolhatsz az illetéken!

Lakásra kevesebb az illeték

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az illetéktörvény 19. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett vagyonterhekkel nem csökkentett forgalmi érték után 10%. Az illetéktörvény az ingatlanok visszterhes megszerzése esetén alapvetően két csoportra, lakó- és nem lakóingatlanokra osztja az ingatlanokat azzal, hogy a lakóingatlanok megszerzésére az általános szabályokhoz képest kedvezőbb szabályok alkalmazandók.
- Azt a kérdést, hogy egy ingatlan lakásnak minősül-e, nem a tényleges használat célja, hanem a tulajdoni lapon szereplő megjelölés dönti el. Az illeték szempontjából ugyanis lakásról beszélünk akkor is, ha valaki a "lakás" megjelölésű ingatlant irodai használat céljára vásárolta, és nem beszélünk lakásról akkor, ha valaki ténylegesen lakás céljára szolgáló ingatlant vesz ugyan, amely "üdülő" megjelöléssel szerepel az ingatlan tulajdoni lapján - magyarázta dr. Szajbert Attila, a többek között ingatlanjogra specializálódott ügyvéd. Lakásnak minősülő ingatlan esetében a 10% helyett 4 millió forintig 2%-os, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6%-os illetéket kell fizetni.

Egy 10 millió forintot érő lakás esetében az illeték így 440 ezer forint lesz.
Dr. Szajbert Attila szerint ezek az értékek 1991 óta változatlanok a törvényben, de a lakásárak azóta jelentősen megemelkedtek. Ezért időszerű lenne az értékeket legalább a duplájára emelni, azaz 8 millió forintig 2%-os, az azon felüli részre pedig 6%-os illeték vonatkozhatna.

Jobban járhatsz a cserepótló vétellel

A fő szabálytól azonban több esetben is eltérhetsz. Leggyakrabban a cserepótló vétel illetékkedvezményével érdemes élni, mely abból az élethelyzetből indul ki, hogy a tulajdonos eladja a lakását, majd a befolyó vételár felhasználásával vesz egy másik, általában nagyobb értékű lakást. Ebben az esetben többletvagyont tulajdonképpen csak a két lakás közti értékkülönbözet eredményez, ezért a törvény speciális kedvezmény beiktatásával teszi lehetővé, hogy az illetéket is csak az értékkülönbözet után fizesse meg a vagyonszerző.
- Ha a tulajdonos 10 milliós lakása helyett egy 14 milliósat vesz, nem a 14 millió utáni 680 ezres illetéket kell megfizetni, csak az értékkülönbözet utáni 80 ezreset - a megtakarítás tehát jelentős. A cserepótló vétel szabályait azonban akkor is alkalmazni kell, ha valaki jelenlegi lakástulajdonánál kisebb értékű lakást vesz - magyarázta dr. Szajbert Attila.

Az újépítésű lakások illetékmentesek

Az új lakások építését kívánták ösztönözni azzal a kedvezménnyel, mely szerint a 15 millió forintot meg nem haladó értékű lakások megszerzése illetékmentesnek minősül.

A 15 és 30 millió forint közti értéket képviselő lakások esetén pedig nem kell megfizetni az illetéknek azt a részét, mely a 15 millió forintos forgalmi értékre esne.
- A kedvezmény alkalmazása nem kötelező. Előfordul, hogy a vásárló jobban jár, ha az úgynevezett cserepótló vétel kedvezményét alkalmazza - hívta fel a figyelmet egy újabb lehetőségre dr. Szajbert Attila. Szintén az új lakások építéséhez kíván kedvezményt nyújtani az illetéktörvény az úgynevezett lakóház építésére alkalmas telektulajdon kedvezményével. Amennyiben a telek vásárlója vállalja, hogy a telekre négy éven belül lakóházat épít, nem kell megfizetnie a telek értékére eső 10%-os illetéket.

Fészekrakók, figyelem!

Az első lakásszerzőket is megilleti bizonyos kedvezmény, melyet napjainkban sajnos egyre ritkábban vesznek igénybe. Ennek oka azonban nem az első lakáshoz jutó fiatalok kis száma, hanem a kedvezmény mára meghaladottá vált előfeltételei. Ez a kedvezmény ugyanis csak akkor vehető igénybe, ha a 35. életévet be nem töltött személy első lakásának értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Manapság azonban - főleg Budapesten - még a legkisebb garzonlakások ára is meghaladja a 10 milliót. A törvényhozó egyik kezével ad, a másikkal elvesz: kecsegtetően hangzik ugyan, hogy a fiatalok első lakásuk után az egyébként fizetendő illeték felét megtarthatják, de a kedvezmény mértéke nem lehet több 40 ezer forintnál.

Kérelmezni kell a kedvezményt

Az illeték kiszabására általában a főszabály alapján kerül sor, mivel a kedvezmények automatikusan nem alkalmazandók. Nem kell megijedni tehát akkor, ha a fizetési meghagyásban kiszabott illetékben nem tükröződik a kedvezmény: a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig külön nyomtatványon lehet kérelmezni a kedvezmény megadását. Összességében elmondhatjuk, hogy a magánszemélyek számára számos valós kedvezményt kínál az illetéktörvény, amely a részletfizetési kérelmek méltányos elbírálása miatt általában teljesíthető terhet jelent. Egyes kedvezmények értékhatárai, igénybevételük feltételei azonban hosszú évek óta változatlanok, ezért ahhoz, hogy valós kedvezményt jelentsenek, indokolt lenne ezen értékhatárok felemelése