Köztudott, hogy büntetésre számíthat az APEH-től az, aki határidőn túl nyújtja be az adóbevallását, vagy ez utóbbit úgy készíti el, hogy az nem tükrözi a valós helyzetet - nevezetesen adót csal.

A hirtelen milliós vagyonra szert tevőkre is hamar felfigyel az adóhatóság, ahogy azok is számíthatnak vizsgálatra, akik a számlákkal csalnak. Mindezen túl is léteznek olyan esetek, amikor az APEH kopogtathat az ajtón - elég ráadásul egy kis figyelmetlenség, hogy bajba kerülj.

Adásvétel az interneten - évi 50 ezer forint felett

Az APEH idén fokozott figyelemmel kíséri az utóbbi években egyre népszerűbb internetes kereskedelmet, a tapasztalatok szerint ugyanis a világhálón történt értékesítésekből származó jövedelem után kevesen fizetnek adót. Pedig - ahogy arról a Napi Gazdaság is beszámolt - a jövedelemadó-törvény szerint minden olyan, az ingó vagyontárgyak eladásából keletkezett jövedelem is adóköteles, amelynek összege éves szinten meghaladja az 50 ezer forintot. Az adó mértéke magánszemélyek esetében a jövedelem 25%-a.
A jövedelemadó-törvény azonban nem csak rájuk vonatkozik. Adózniuk kell azoknak is, akik az online kereskedelmet - legyen szó akár csak az online aukciós oldalakon történő értékesítésről - rendszeresen és üzletszerűen végzik. Nekik a bevétel után, ha az éves szinten meghaladja az 50 ezer forintot, 36% adót kell fizetniük. Ha nem teszik, a jövőben komoly büntetésre számíthatnak a hatóság részéről.

Alkalmi munkavállalás kék könyvvel

Az alkalmi munkavállalás igen elterjedt az olyan ágazatok esetében, mint például az építőipar, az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozások, a mezőgazdaság, a vendéglátóipar, a kereskedelem és az idegenforgalom

Ahhoz, hogy valaki időszakos munkát vállaljon, eddig elegendő volt az úgynevezett kék könyv, amelybe a munkáltatónak kellett bejegyeznie a munkavégzés kezdésének és végének idejét, a munkavégzés helyét, be kellett ragasztania az úgynevezett közteherjegyet, továbbá aláírásával igazolnia az adatok valósságát.

Az alkalmi munkavállalás adminisztrálásának ezen módja azonban számos visszaélésre adott lehetőséget - sokan hőre eltűnő tintát használtak, vagy egyszerűen nem mindig töltötték ki a könyvecskét.
Ilyen esetben az APEH jelentkezésére számíthatott mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló, ez azonban a jövőben változni fog. Várhatóan június 1-től a kék könyvet felváltja az elektronikus adminisztráció: a foglalkoztatónak e-mailen keresztül vagy telefonon kell majd jeleznie a foglalkoztatás tényét. Fontos tehát, hogy munkavállalóként tudj erről, ellenkező esetben ugyanis szembetalálhatod magad az adóhivatallal. Ez utóbbi akkor is megtörténhet, ha a foglalkoztató nem gondoskodik a megfelelő adminisztrációról, akkor ugyanis már feketemunkáról lehet szó, amit szintén nem néz el az APEH.

25 milliós lakás bruttó 100 ezer forintos fizetéssel

Korábban lehetőség volt arra, hogy akár önerő nélkül is nagyobb összegű lakáshitelhez, így saját lakáshoz juss. Természetesen ebben az esetben is szükség volt a megfelelő mértékű jövedelem igazolására.
Ha valaki hitel segítségével vásárol ingatlant, arra egyik hatóság sem figyel fel. Abban az esetben azonban, ha a megvásárolt vagy felépített ingatlan értéke nincs összhangban a rendszeres és igazolt havi jövedelmeddel, számíthatsz arra, hogy az APEH hamarosan nálad is kopogtat.

A statisztikák szerint ugyanis nem ritka az az eset, amikor valaki viszonylag alacsony jövedelem mellett 20-25 millió forintos ingatlant vásárol. Az APEH-nek betekintési joga van az ingatlan-nyilvántartásba, így az ilyen eseteket gyorsan kiszúrják. Azt pedig, hogy honnan keletkezett az ingatlan vásárlásához vagy felépítéséhez szükséges pénz, nem a hivatalnak, hanem az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia hivatalos úton.

Kíváncsi vagy, milyen további esetekben számíthatsz még arra, hogy az APEH ellenőrei téged is górcső alá vesznek?

Ne hidd, hogy túl apró csavar vagy a hatalmas gépezetben ahhoz, hogy felkeltsd az APEH figyelmét. A határidők be nem tartása, a túlzottan magas életszínvonal vagy akár egy rosszindulatú szomszéd is elegendő ahhoz, hogy vizsgálatot kapj a nyakadba.

 

Határidők, csekkek, rendszeresség

Ha a munkáltatód helyett te fizeted magad után a járulékokat, mindig tartsd szem előtt a határidőket. Az egészségügyi hozzájárulás befizetéséhez például csekkre van szükséged, amelyet az APEH kirendeltségein kérhetsz, de többnyire ki is postázzák, fél évre előre. Bár nem hatalmas összegről van szó - körülbelül ötezer forint havonta -, nem szabad megfeledkezned róla, hiszen a sok befizetetlen csekk szemet szúrhat az adóhatóságnak.

A fizetési határidő be nem tartása súlyos következményekkel járhat - különösen most, a bevallási időszakban figyelnek erre oda. Tudni kell azt is, hogy az APEH nem finomkodik. Amennyiben hátralékod van, a legkeményebb eszközhöz nyúl: inkasszót tesz a számládra, így az oda érkező összeghez nem férsz hozzá egészen addig, míg ki nem egyenlítetted a tartozásod. Magánszemélyek esetében a létfenntartáshoz szükséges összeget meghagyják, és csak az efölötti részt hajtják be, cégeknél vagy vállalkozóknál azonban nincsenek tekintettel ilyesmire, és az összes pénzt, ami a számlára érkezik, levonják.

Tudtad?
Az inkasszót, amely a pénzbehajtás egyik meglehetősen drasztikus módja, az APEH 35 napon át alkalmazhatja, utána kötelesek levenni. Ha viszont eközben nem teszel lépéseket az ügy megoldása érdekében, és még mindig van tartozásod, akár már másnap visszatehetik az inkasszót - ennek elkerülése érdekében tanácsos végrehajtási kifogást benyújtanod, hogy legalább időt nyerj.

Életszínvonal az átlag felett

Ha az életszínvonalad alapján legalább hat-, de inkább hétszámjegyű jövedelem feltételezhető, hivatalosan azonban csak annyit keresel, ami egy garzon fenntartására lenne elég, az igen gyanús lehet. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az APEH is felfigyel rád, és vagyonosodási vizsgálatot indít.
A vagyonosodási vizsgálat normális esetben véletlenszerűen történik, vagyis találomra választják ki azokat, akiket ellenőriznek. Ha azonban valamilyen, a fentihez hasonló dologgal találkoznak, általában alapos adóellenőrzésbe fognak. Ennek menete esetenként eltérő lehet, általában azonban első lépésként értesítenek arról, hogy ellenőrzésre számíthatsz.

Az APEH ezután lekéri a vagyonodra vonatkozó adataidat, majd nyilatkozattételre kötelez. A vizsgálat során vagyonmérleget állítanak fel, majd megírják a jegyzőkönyvet. Ettől kezdve 15 nap áll rendelkezésedre, hogy észrevételezési nyilatkozatot tegyél, vagyis jelezd, ha valamivel nem értesz egyet.
A procedúra zárásaként meghozzák az első fokú határozatot, mely ellen szükség esetén fellebbezhetsz. Ennek elmulasztása esetén a határozat jogerőssé válik, és megkezdődik a végrehajtási eljárás.

 

Az elvárhatónál kevesebb jövedelem bevallása

Bizonyos szakmákkal lényegesen magasabb jövedelemre lehet szert tenni, mint általában - a reklámszakmában például a 80 ezer forintos havi jövedelem valóssága igencsak megkérdőjelezhető. Ha szembetűnően kevesebb jövedelmet vallasz be, mint amennyi a szakmádból kifolyólag elvárható lenne, gyanút kelthetsz az adóhatóság szemében.

Ebben az esetben ugyanarra számíthatsz, mint az átlag feletti életszínvonalnál: adóellenőrzésre. Természetesen előfordulhat, hogy valóban annyit keresel, mint amennyi a papírjaidon szerepel, ha azonban tényleg így van, ideje elgondolkodnod azon, hogy jó helyen dolgozol-e, megbecsülik-e eléggé a munkádat.

 

Jogtalan adó-visszaigénylés

Néhány évvel ezelőtt számtalan csalásról lehetett hallani a személyi jövedelemadó kapcsán: sokan úgy igyekeztek pénzhez jutni, hogy az adóbevallás alkalmával olyan összegeket igényeltek vissza, amelyekre nem voltak jogosultak. Az adóhatóság, eltekintve a nagyon kirívó esetektől, nem foglalkozott velük, az ellenőrzés ezt az oldalt elkerülte. Ma már azonban sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a kisebb ügyeskedésekre is.
A trükközés pedig senkinek sem ajánlott. Az APEH ugyanis kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ellenőrizze a személyi jövedelemadó-visszaigénylések jogosultságát. A legfontosabb, hogy ne költs többet, mint amennyit keresel, ellenkező esetben könnyen gyanússá válhatsz: az adóhatóság feltételezheti, hogy fekete jövedelemmel is rendelkezel, ez pedig manapság az APEH-nél főben járó bűn.

Közüzemi díjak

Figyelni kell a közüzemi díj elszámolására ingatlan-bérbeadás esetén. Az APEH portálján 2008. október 18-án megjelent állásfoglalás szerint mégsem számlázhatók önálló szolgáltatásként a közüzemi díjak a bérlemény után, még akkor sem, ha a bérlő saját maga olvassa le a mérőeszközről a fogyasztást. Az áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek. Amennyiben bérbeadáshoz kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az járulékos költségnek számít, hiszen ez a szolgáltatás szorosan kapcsolódik a bérbeadáshoz.

 

Színlelt munkaszerződések

Színlelt munkaszerződésnek nevezik azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. Az adóhivatal keményen bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak a korábban meg nem fizetett járulékok után, a vállalkozót pedig akár nyolc év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Az illegalitásért a munkavállaló is megfizet, az adóhatóság ugyanis a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel. Ilyenkor nemcsak arra kötelezheti az alkalmazottat, hogy befizesse a tartozásait, hanem őt is kötelezheti késedelmi pótlék megfizetésére.

Cimkék: büntetés, alkalmi munkavállalás, apeh vizsgálat, jövedelemadó-törvény, internetes kereskedelem, lakáshitel, egészségügyi hozzájárulás, adó-visszaigénylés, jövedelem bevallás, ingatlan-bérbeadás, színlelt munkaszerződés, áfatörvény 70