• Jövedéki adó
• Adózás rendje
• Járulékok, szakképzési hozzájárulás
• Foglalkoztatás-bővítés

Jövedéki adó:

Standolás:

 2009. március 13-tól nem kell naponta nyilvántartást vezetniük az alkoholtermékek forgalmáról (beszerzés, értékesítés, készlet) a vendéglátóhelyeknek.

A vámhatóság nem bírságolhat akkor sem, ha a vendéglátóhely a 2009. február 1-jével elrendelt napi standolást 2009. március 13-ig elmulasztotta. Ha a vámhatóság február 1-je után már szabott ki emiatt bírságot, akkor a határozatot meg kell semmisítenie, és a bírságot vissza kell fizetnie.

2009. május 1-jétől a vendéglátóhelyeknek havonta kell rögzíteniük az alkoholtermékek (tömény szeszesitalok) forgalmának az adatait.

A nyilvántartás vezetését és az alkalmazott eljárást készletforgalmi szabályzatba kell foglalni.

Minimális tartalmi követelmény:

• a vendéglátó és a vendéglátóhely (üzlet) adatai
• a beszerzés, értékesítés, nyitó- és zárókészlet adatai (ezen belül választható, hogy fajtánként, márkánként vagy összevontan vezeti)
• a mennyiségi egység (pl. liter, üveg, darabszám)
• a nyilvántartás időszaka (havi, de lehet ennél sűrűbb, heti vagy akár napi is)
• az az időpont, amikor a nyilvántartásban rögzítik az adatokat
• a zárókészlet megállapításának módszere (készletfelvétel standolóívvel vagy tényleges méréssel, vagy értékesítés és beszerzés adataiból számítják a zárókészletet)

Zárjegy:

A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletben bekövetkezett valamennyi változást köteles bejelenteni a vámhatósághoz, főszabály szerint a változást követő napon.

A gyártás közben megsérült és emiatt megsemmisített zárjegyeket a megsemmisítést követő napon, a váratlan esemény miatt használhatatlanná vált, vagy megsemmisült zárjegyeket a vámhatósági jegyzőkönyvfelvételt követő napon kell jelenteni.

Zárjegy kizárólag elektronikus úton rendelhető meg.

Adózás rendje:

A magánszemélynek akkor is közölnie kell az adóazonosító jelét a kifizetővel, ha azoktól adóterhet nem viselő járandóságot kap. Elektronikus ügyintézésnek minősül a telefonos adóügyintézés is.

Az adóhatóság az adózóval folytatott beszélgetést rögzíti, és a törvényben előírt időpontig meg is őrizheti a felvett beszélgetést.

Járulékok, szakképzési hozzájárulás:

Társadalombiztosítási járulék mértéke

A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben 143.000 Ft-ig) terjedő része után 26% tb-járulékot köteles fizetni a korábbi 29% helyett. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeget továbbra is 29% terheli.

A tb-járulékon belül:

•  az egészségbiztosítási járulék 4,5+0,5%-os mértéke 1,5+0,5%-ra csökken

•  a nyugdíjbiztosítási járulék változatlanul 24%

Munkaadói járulék

A munkaadó a munkavállalónak kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig terjedő összege után 1% járulékot köteles fizetni, a minimálbér kétszerese fölötti összeg után pedig változatlanul a 3%-ot.

Vállalkozói járulék

Az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapjának a minimálbér kétszereséig terjedő része után 2,5% vállalkozói járulékot köteles fizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4%-ot kell fizetnie.

Szakképzési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulás fizetésére a foglalkoztatók kötelezettek, kivéve a lakásszövetkezetet, iskolai szövetkezetet, iskolaiszövetkezet-csoportot és víziközmű-társulatot.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a tb-járulék alapjának a 1,5%-a.

Foglalkoztatás-bővítés:

Pályakezdők: a pályakezdő (25. életévét, felsőfokú végzettség esetén 30. életévét be nem töltött, Start-kártyával rendelkező fiatal) után a 29%-os tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében pedig 20% járulék terheli (az eddigi 15%, illetve 25% helyett). A kedvezmény alap- és középfokú végzettségű fiatal esetén a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségű fiatal esetén a minimálbér kétszereséig érvényesíthető.

Továbbra sem kell megfizetni a pályakezdők után a havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulást.

Gyes, gyed, gyet, ápolási díj: ezek megszűnését követő, valamint gyes melletti foglalkoztatás, továbbá a tartósan álláskereső foglalkoztatása hasonlóan kedvezményezett. Vagyis a 29% tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében 20% fizetésére kötelezett. Nem kell a tételes eho-t megfizetni a foglalkoztatott után)

A fenti kedvezmény a foglalkoztatott bérének a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább napi 4 órás, és legalább 31 napig tart, további feltétel a Start Plusz kártya kiváltása.

Halmozottan hátrányos helyzetűek: a foglalkoztatás 1. évében nem kell megfizetnie a 3% munkaadói járulékot és a 29% tb-járulékot, a 2. évben a 3+29% (munkaadói és tb-járulék) helyett összesen 10% járulékot kell fizetnie (az eddigi 15% helyett). Feltétele a Start Extra kártya, nem kell a tételes eho-t megfizetni.

Halmozottan hátrányos helyzetű:

•  az 50. életévét betöltött, tartósan állást kereső

•  életkortól függetlenül legfeljebb nyolc osztályt végzett

rendelkezési állási támogatásra jogosult álláskereső

Az összeállítást készítette: Papp Sándorné Darby kft, mérlegképes könyvelője